Dr. Somos Zoltán
Büntetőjogi ügyvéd publikációi és médiamegjelenései
Az alábbi oldalon Dr. Somos Zoltán büntetőjogi ügyvéd
szakmai publikációi és médiamegjelenései találhatók.
A válogatás bemutatja az elmúlt években megjelent
jogi szakmai írásokat, interjúkat és könyvkiadványokat.
Dr. Somos Zoltán büntetőjogi ügyvédként és gazdasági büntetőjogi
szakjogászként több évtizede foglalkozik büntetőügyekkel.
Szakmai pályafutása során számos publikáció, interjú és
médiaszereplés kapcsolódott nevéhez.
Az oldalon megtalálhatók a büntetőjoggal, gazdasági
büntetőjoggal, adatvédelemmel, személyiségi jogokkal,
számítógépes bűncselekményekkel és vállalkozások
büntetőjogi felelősségével kapcsolatos szakmai írások.
A publikációk célja, hogy közérthető formában mutassák be
a magyar büntetőjog gyakorlati kérdéseit, valamint segítséget
nyújtsanak azok számára, akik büntetőeljárásban érintettek
vagy jogi tájékozódást keresnek.
Milyen büntetőjogi témákkal foglalkoznak a publikációk?
A publikációk a büntetőjog, gazdasági büntetőjog, számítógépes bűncselekmények, adatvédelem és személyiségi jogok témaköreit dolgozzák fel.
Könyvek és szakmai kiadványok
Tánczos – Az utolsó szó jogán
A kötet egy ismert magyar büntetőügy jogi hátterét mutatja be, különös tekintettel a bizonyítás kérdéseire és a védelem szerepére.
Sajtómegjelenések és interjúk
Hibázott az igazságszolgáltatás?
A publikáció egy nagy figyelmet kapott büntetőügy kapcsán vizsgálja, hogy a büntetőeljárás során milyen jelentősége van a bizonyítékok helyes értékelésének és a védelem jogainak érvényesülésének. A cikk bemutatja az igazságszolgáltatás működésének alapelveit, valamint azt, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre akkor, ha felmerül a téves ítélkezés vagy az eljárási hibák gyanúja.
T. Róbert ügyvédje nyilatkozik az RTL Fókusznak
Az interjú egy országosan ismert büntetőügy hátterét és jogi vonatkozásait mutatja be. A nyilatkozat kitér a védelem álláspontjára, a büntetőeljárás aktuális szakaszára, valamint azokra a jogi kérdésekre, amelyek a közvélemény számára is kiemelt érdeklődésre tartanak számot.
Megszökött, de öt óra alatt ismét elfogták Európa egyik legkeresettebb bűnözőjét Magyarországon
Nyilatkozat az elfogás és a szökés körülményeinek kriminalisztikai értékeléséről. A megszólalás kitér a nemzetközi körözések, a rendészeti együttműködés és az eljárási garanciák jelentőségére.
Előzetesbe helyezték Jozef Roháčot
Szakmai állásfoglalás az előzetes letartóztatás indokoltságáról és a büntetőeljárásban alkalmazott kényszerintézkedések szerepéről. A megszólalás hangsúlyozza az ártatlanság vélelmének és a tisztességes eljárás követelményének jelentőségét.
Kábítószert is találtak Stohl András vérében
Nyilatkozat a toxikológiai vizsgálatok bizonyító erejéről és azok büntetőjogi értékeléséről. A megszólalás bemutatja a szakértői bizonyítás szerepét a felelősség megállapításában.
Rejtélyes házaspár-öngyilkosság Budán
Kriminalisztikai elemzés a halálesetek körülményeinek vizsgálatáról és az igazságügyi szakértői munka szerepéről. A megszólalás bemutatja, milyen szempontok alapján különíthetők el az egyes lehetséges halálokok.
25 év után jelentkezett valaki, aki állítólag tudja, ki a Tánczos-ügy valódi gyilkosa
Szakértői vélemény a hosszú idő elteltével előkerülő információk bizonyító értékéről és azok eljárásjogi megítéléséről. A nyilatkozat bemutatja, milyen feltételek mellett lehet egy régi ügyet új bizonyítékok alapján felülvizsgálni.
Nem hajlandó bocsánatot kérni az angyalföldi gyilkos
Szakmai jogi publikációk
A személyiségi jogok megsértése és azok szankcionálása
A tanulmány áttekinti a személyiségi jogok védelmének magyarországi rendszerét, valamint azokat a polgári és büntetőjogi eszközöket, amelyek jogsértés esetén alkalmazhatók. A publikáció bemutatja a jó hírnévhez, becsülethez és magánélethez való jog védelmét, továbbá ismerteti a sérelemdíj és más jogkövetkezmények gyakorlati jelentőségét.
Számítógépes bűncselekmények
Az informatikai fejlődés új kihívások elé állította a büntetőjogot. A cikk a számítógépes rendszerek elleni támadások, az adatok jogosulatlan megszerzése, az online csalások és más kibertérben elkövetett bűncselekmények büntetőjogi megítélését elemzi. A tanulmány kitér a digitális bizonyítékok szerepére és az elektronikus nyomozás sajátosságaira is.
Képes a jog megvédeni az üzleti és gazdasági titkokat?
A publikáció azt vizsgálja, hogy a magyar jogrendszer milyen eszközöket biztosít a vállalkozások számára üzleti titkaik és bizalmas információik védelmére. A cikk bemutatja az üzleti titok megsértésének jogkövetkezményeit, valamint a büntetőjogi és polgári jogi felelősség kérdéseit a gazdasági élet szereplőinek szemszögéből.
Cégek és cégvezetők büntetőjogi felelőssége
A tanulmány a gazdasági társaságok működése során felmerülő büntetőjogi kockázatokat mutatja be. Külön hangsúlyt kap a vezető tisztségviselők felelőssége, a döntéshozatali folyamatok jogi megítélése, valamint azok az esetek, amikor egy vállalkozás működésével összefüggésben büntetőeljárás indulhat.
Csődbűncselekmény – megnövekedett büntetőjogi felelősség
A cikk a fizetésképtelenségi helyzetekhez kapcsolódó büntetőjogi szabályokat ismerteti. Bemutatja, hogy milyen magatartások vezethetnek csődbűncselekmény megállapításához, és milyen felelősség terhelheti a gazdálkodó szervezet vezetőit. A tanulmány kitér a hitelezői érdekek védelmére és a gazdasági válsághelyzetek büntetőjogi vonatkozásaira is.
„Bűnbánó” kartellezők: változások az új Btk.-ban
A publikáció a versenyjogi és büntetőjogi szabályozás találkozási pontjait elemzi. Kiemelten foglalkozik a kartellmegállapodások büntetőjogi megítélésével, valamint azokkal a jogalkotói változásokkal, amelyek ösztönzik a jogsértések feltárását és az együttműködést a hatóságokkal. A tanulmány gyakorlati példákon keresztül mutatja be az új szabályozás jelentőségét.
A migráció büntetőjogi vonzatai
– Ügyvédek Lapja 2016/6
2013. július 1-jén lépett hatályba a 2012. évi C. törvény, közismertebb nevén az új magyar Büntető Törvénykönyv, amely 2015. szeptember 15-én egyebek között három törvényi tényállással egészült ki a határzár kérdéskörével kapcsolatosan. A magyar büntetőjogi szabályozás követi a nemzetközi büntetőjogi egyezmények követelményrendszerét; a szabályozás, azonkívül hogy összességében is szigorúbb, az egyes bűncselekmények esetében a büntetési tételhatárokat is megnövelte, ezáltal nagyobb jelentőséget tulajdonítva a tettarányos büntetőjogi szemléletnek. Az általános szigorítás elsősorban a visszaesők tekintetében fogalmazódik meg, a szervezett bűnelkövetési formák szabályozása pedig követi a nemzetközi jogi egyezményekben, így az ENSZ szervezett bűnözés elleni egyezményében megfogalmazott követelményeket is az azzal szemben megvalósítani kívánt hatékonyabb fellépés érdekében.
Viktimológiailag a tömeges migráció vizsgálata tükrében a migránsok, menekültek, menekültkérelmet benyújtók – áldozatok.
A büntetőjogi válaszoknak ugyanakkor nemcsak a bűnözés szerkezetében bekövetkezett szükségszerű változásokra kellett reagálniuk, hanem az egyes globális társadalmi kihívásokra is. Ilyen volt többek között a migráció tömegessé válása következményeként kialakult, az egyes nemzetállamokra nehezedő fokozódó nyomás is, amelyet szintén a nemzetközi büntetőjogi elvárásoknak megfelelően kellett kezelni. Ennek következményeként került három új bűncselekmény az új magyar Büntető Törvénykönyvbe 2015. szeptember 15-én: határzár tiltott átlépése (352/A §), határzár megrongálása (352/B. §), határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (352/C. §). Ezen három bűncselekmény a Btk. Közigazgatás elleni bűncselekmények című fejezetében került szabályozásra.
Jogászként pontosan tudjuk, hogy minden embernek vannak jogai és egyben kötelezettségei is. A büntetőjog területén ez különös hangsúlyt nyer. A terheltnek joga van vallomástételre vagy hallgatásra, ugyanakkor terheli a más személyek hamis vádolása tilalmának kötelezettsége. A sértettnek joga van bizonyos védelmi mechanizmusok igénybevételéhez, ugyanakkor tanúként igazmondási kötelezettség terheli. A jogok és kötelezettségek világa természetesen ennél jóval tágabb körű. Minden egyes embernek joga van a szabadsághoz és egyben - néha azt korlátozó módon - a biztonsághoz is. Ugyanakkor kötelezettsége is egyrészről mások szabadságának tiszteletben tartása, másrészről mások biztonságának meg nem sértése is. Ez utóbbit a magyar büntetőjogi elvek társadalomra veszélyességnek nevezik és az új Büntető Törvényköny 4. §-a szabályozza azt, értve ez alatt többek között az állam rendjét vagy mások személyét és jogait sértő vagy veszélyeztető cselekményeket is.
A nemzetközi büntetőjogi jellegű „kívánalmak” is ennek szellemében kerültek szabályozásra mind az ENSZ 2006-ban elfogadott 60/288 számú globális terrorellenes stratégiája, mind az Európa Tanács 2015. december 18-án megtartott ülésén megfogalmazott „konklúziók” tekintetében.
Stratégiájában az ENSZ egyebek között a következőket fogalmazza meg: A menedékjog megadását megelőzően meg kell győződni arról, hogy a menedékkérő nem vett részt terrorcselekményben és a menedékjog megadása után is meg kell tenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a megadott menedékjoggal nem élnek vissza; fejleszteni kell a határellenőrzést a terroristák mozgásának megfigyelése érdekében; növelni kell a beutazási tilalom érvényesítését is a terrorizmus veszélyeinek esetében az Interpol bevonásával; biztonságosabbá kell tenni a személyi és utazási okmányok kiadásával kapcsolatos intézkedéseket, különös tekintettel az ellopott és elvesztett okmányok tekintetében; a civilek védelmében erősíteni kell az egyes infrastruktúrák és közterületek védelmét.
Az Európa Tanács ezen kívánalmakat mintegy megerősítette 2015-ben. Konklúzióként kerültek megfogalmazásra a 2005. december 15-én a migráció, terrorizmus elleni küzdelem, gazdasági és pénzügyi unió, közös piac, energiaunió, klímaváltozás témakörében többek között a következő követelményrendszer:
A schengeni külső határok feletti ellenőrzés megerősítése; következetes határellenőrzések, naprakész adatbázisok, regisztráció, ujjlenyomat-rögzítés és az engedéllyel nem rendelkező migránsok visszaküldése; erőteljesebb intézkedések az embercsempészet és emberkereskedelem tekintetében; a terrorgyanús személyek mozgásának fokozott megfigyelése az Europol segítségével; a szervezett bűncselekmények, valamint a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények fokozott megelőzése, felderítése, valamint a büntetőeljárások teljes lefolytatása; a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos tevékenység felderítése; a külső határok fokozott védelme.
Leszögezhető mindenekelőtt, hogy viktimológiailag a tömeges migráció vizsgálata tükrében a migránsok, menekültek, menekültkérelmet benyújtók áldozatok. Áldozatai a sokszor háború sújtotta övezetek kegyetlen és embertelen életkörülményeinek, sokszor éghajlati és néha ennek eredményeképpen fellépő gazdasági kiszolgáltatottságnak. Továbbá áldozatává válhat az embercsempészek, egyes esetekben az emberkereskedők haszonleső és néhol kegyetlenkedésbe torkolló tevékenységének is. Ezen bűncselekmények a palermói szervezett bűnözés elleni egyezményben megfogalmazottak szerint gyakran szervezett bűnelkövetési formának minősülnek, amely az egyezmény követelményrendszere szerint szigorú szabályozást igényel. Több nemzetközi szerződés, valamint az Európai Unió joga által is megkövetelt jogharmonizáció követelményeképpen a 2012. évi C. törvény ennek megfeleően szabályozza ezen tényállásokat.
Ennek megfelelően került szabályozásra a tettes által való kizsákmányolás végett való toborzás a Btk. 192. § által szabályozott emberkereskedelem tekintetében.
Az embercsempészet (353. §) a már említett tiltott határátlépések számának drasztikus növelésével - és ezen cselekmények újbóli bűncselekményként történő szabályozásával - szintén új szabályozást nyert 2015 szeptemberében. Ezen bűncselekmények büntetési tételei egyrészről jelentősen megnövekedtek, másrészről új minősítő körülmények is bekerültek a törvénybe. Az alapbűncselekmény büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre, míg az „általános esetnek” tekinthető vagyoni haszonszerzés végett vagy több személy sérelmére történő, illetőleg a határzár sérelmével járó elkövetés kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre változott.
A 2006-os schengeni jogi szabályozás nem jelentette akadályát a 2013. B. 14. szám alatt megjelenő Kúria-döntésnek, amely megerősítette, hogy államhatáraink földrajzi értelemben, azaz kiépített államhatárok nélkül is léteznek. Tranzitországként kitettségünk a migrációt illetően igen magas fokú. Míg Ukrajna és Szerbia felől mint nem EU-s tagállamokból érkeztek tiltott határátlépők, ezért a fokozott határvédelmi határzárrendszer felépítése elsősorban a nyugat-balkáni migrációs útvonalnak való kitettsége következményeként került megépítésre. Románia és Horvátország, bár EU-s tagállam, de nem tagja a schengeni övezetnek, míg Szlovákia, Szlovénia és Ausztria esetében EU-s határokról beszélhetünk, ahol a szigorított határellenőrzés elrendelhető és különös biztonságot veszélyeztető helyzet fennállása esetén két évig fenntartható. A nemzetközi előírásoknak is megfelelően 2016. október 6-án megkezdte működését az Európai Határ- és Parti Őrség.
A már említett nemzetközi büntetőjogi elvek által megfogalmazottak tükrében a közigazgatás rendjének – és így az állampolgárok biztonsága – védelme érdekében is jött létre a 2015. szeptember 15-i Btk.-módosítás a már említett embercsempészet újraszabályozásáról egyidejűleg. A határzár tiltott átlépése a létesítményen keresztül történő jogosulatlan belépést jelenti (352/A. §), míg a másik két bűncselekmény (352/B. §, 352/C. §) esetén ennek megrongálását vagy az ezzel kapcsolatos munkavégzés zavartalanságát hivatott védeni. A tiltott módon belépők kiutasítása kötelező, ugyanakkor a magyar büntetőjogban kivételes módon az akár öt évig terjedő kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének lehetőségét is fenntartja a jogalkotó.
A biztonsági kockázatok kezelése és szigorú jogi szabályozása követelménye az egyes nemzetközi büntetőjogi normákban, egyezményekben igényszinten megfogalmazást nyer. Ennek megfelelően a (potenciális) terheltek és (potenciális) sértettek jogait és kötelezettségeit szem előtt tartó következetes büntető anyagi és eljárásjogi szabályozás pedig nemcsak a gyakorló büntetőjogász, hanem a társadalom tagjainak is mindenkori jogos érdeke.
Kérdése van büntetőjogi ügyével kapcsolatban?
Vegye fel a kapcsolatot Dr. Somos Zoltán büntetőjogi ügyvéddel telefonon vagy e-mailben,
és kérjen személyes konzultációt.
Hívás
+36 20 926 3627